Soha többé nem fogok egyedül sétálni, az idő szelei túl gyorsak.

Ez mi neked fáj, amit élned kell majd.

Ah, ez a szoros ölelés, és ez az égő fájdalom, változatlan szív.

Ebben a változó időben a szeretet soha nem fog változni.

Tartani fogod a szívemet? Hagyd abba a könnyek folyatását.

Megint összetörik a szívem…

Szeress örökké, álmodj örökké.

Miközben csak érzelmeket folyat, eltemeti ezt erős,

Megerőltető, értelmetlen idők,

Oh elmondja nekem miért… minden, amit látsz, a szívem mélyén szomorú.

Mellettem fogsz maradni? Várj még a szél elmúlik,

A könnyeim még midig folynak…

Szeress örökké, álmodban maradj velem örökké.

Tartsd reszkető szívemet a hajnalban.

Oh, maradj velem…

Ah, minden jó úgy tűnik, hogy véget ér,

Ez alatt a végtelen éjszaka alatt.

Ah, mit veszítenél, ha nincs semmi, ami számít.

Szeress örökké, álmodj örökké, maradj velem így.

Tartsd reszkető szívemet a hajnalban.

Oh, maradj velem… Amíg a szél elmúlik,

Maradj velem megint.

Szeress örökké, álmodj örökké, soha nem fogom járni ezt az utat.

Oh, mond meg nekem miért, mond meg nekem az igazat, tanítsd meg hogyan lehet élni.

Szeress örökké, álmodj örökké, folyó könnyeken belül.

A fényes évszakok örökké változni fognak...

Szeress örökké…