Az arcomat befedik vérrel.

Csak a fájdalom van,

az örömhöz közel jár.

Nem tudom megmondani, hogy hol megyek.

Futok, ami mindent összezavart.

A halál maga jön.

Akkor látom, hogy te állsz ott,

nem tud tenni semmit,de nem tud elfutni.

Követ téged az álomba.

Vigyázz! Én dühös vagyok.

Nem tudod leállítani a szomorúságomat.

Az első álom elkezdődik.

(Fel fogom vágni az arcomat, befedtek kék vérrel)

(Adj még egy kevés fájdalmat)

(Adj még a halál dobásaiból)  ----> (WTF?? by szilva)

A könnyek megolvadnak a kék vérben.

Egy homályos, reinkarnálódott vágy.

Most egy rémült, magányos ember

arra törekszik, hogy az álmok múlásával vándoroljon.

Táncolj fantomként a szomorú tragédiába.

A színpad ébredésén.

A szemeim megint túlcsordulnak könnyel

Tűnj el, dobd el a szeretet ragyogó másolatát.

(Adj még egy kevés fájdalmat)

(Adj még a halál dobásaiból)

A könnyek megolvadnak a kék vérben.

Egy homályos, reinkarnálódott vágy.

A kék könnyek táncolnak a magány tragédiájába.

A szívem tovább ázik.